szit

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
[[oktatas:szakmaspecifikus_modulok|< Szakmaspecifikus modulok]]


====== Pénzügy ======

  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) Sallai András, 2014, 2015, 2016
  * Licenc: GNU Free Documentation License 1.3
  * Web: http://szit.hu
===== Fogalmak =====

  * Barter üzlet 
    * két fél igényei egybeesnek
    * az elsőnek az kell ami a második van, és fordítva
    * így csere jön létre
  * Csereeszköz
    * a barter elkerülése
    * például pénz
  * Váltó
    * adóslevél
    * pénzre váltható
  * THM
    * teljes hitelmutató
    * akár negyedévente új kamat lehet
    * ez megmutatja az összköltséget
    * 400 % azt jelenti négyszerese is lehet a fizetni való
  * tőkegarantált
    * tőkevédett
    * a tőkét mindenképpen visszakapjuk



===== Kezdetek =====
Kezdetben az emberek barterüzletet kötöttek, cseréltek. 
Ha az egyik félnek nem állt rendelkezésre a csereeszköz,
akkor megígérte, hogy fizetni, fog és annak jelképéül
egy tollat, követ, kakaóbabot, vagy más jelképes vagy
értékes dolgot adott csereeszközként. 

Később mások is elfogadták a csereeszközt (tollat, követ, kakaóbabot, stb.)
fizetőeszközként. 


Az ezüst és az arany ritkasága, szépsége révén ideális csereszköz lett. 
Nem csak ritka és szép volt, de könnyen megmunkálható is, így alkalmas
volt finoman megmunkált érmék készítésére. Aranyművesek kezdtek 
pénzérméket előállítani. 

Voltak akik fizetség fejében páncél szekrényt, termet csináltattak maguknak,
hogy az aranyat és az ezüstöt biztonságban tudják. 
Fizetség fejében lehetővé tették másoknak is a páncélban való értékmegőrzést.


Ők lettek a bankárok. Az ember bevitte az aranyát, majd kapott egy
ígérvényt, hogy bármikor visszakapja, aki felmutatja azt a papírt,
amit a bankár kiállított. 



Mivel a fizetési ígérvény nem volt névre szóló, át lehetett adni
másoknak fizetségként, így nem kellett elmenni kivenni az aranyat
a bankból. A másik fél megkapta a fizetési ígérvényt, és biztosítva
volt, hogy bármikor bemehet az aranyáért.


A hétköznapokban elterjedt volt az úgynevezett adóslevél is. 
Ha nem akartam rögtön fizetni, akkor aláírtam egy adóslevelet.
A kereskedők is használták kereskedésre az adós levelet. 
A szigorú alaki követelményeknek megfelelő adóslevelet
váltónak nevezzük. 

A fizetési ígérvények, adóslevelek korlátozott pénzfunkcióval
rendelkeznek. Amikor ezeket a bankok kezdték nyomtani, akkortól
beszélhetünk a bankjegyről.


A bankjegy továbbra is adósság, csak a központi bank felé.
A bankok pénzforgalmában nincs pénzmozgás, az adatokat csak
jóvá írják. 




===== Pénz =====
A kezdetek kezdetén az embernek nem volt fizetőeszköze, csak cserélt. 
Ezt hívjuk barter üzletnek. Az emberek a különböző fémeket is szerették, így egy
kézműves kitalálta, hogy pénzt készít és ez jobb lesz a cseréhez.

A legfontosabb fizetőeszköz az arany lett. 
Arannyal fizettek, mindent. Az aranynak viszont súlya van. 

Volt egy ember aki azt mondta
felesleges az aranyat magaddal cipelni, adok egy ígérvényt, kifizetem az
aranyat bárkinek aki felmutatja ezt a fizetési ígérvényt. Az arany pedig 
itt marad nálam. Így is lett. Ettől kezdve az emberek nem cipelték magukkal
az aranyat, csak a fizetési ígérvényt, és azt adták áruért cserébe. Ez
a szokás teljesen elterjedt. 

A fizetési ígérvényből végül pénz lett.

===== Bank =====

A bank betétekkel és hitelügyletekkel foglalkozik. 
A bankba beteszek valamit, amit megőriznek, és pedig
díjat fizetek érte. Ha másnak akarok fizetni
a bank ma már lebonyolítja a pénzmozgást is, úgy is mondjuk
jóváír. Pénz nem jelenik meg. 

A jóváírás kíméli a pénzt. Csak az egyenleggel kell foglalkozni.
Az ilyen gazdaságnak nincs is szüksége pénzre.



Bankok fajtái:
  * kereskedelmi bank 
  * takarékpénztár - adott területen tevékenykedik
  * befektetési bank - tőkepiaci szolgáltatás
  * fejlesztési bank - kis és nagy vállalatok számára
  * szövetkezeti bank - ügyfele csak a tagság
  * jelzálogbank - ingatlanra ad hitelt, de nincs megszabva mire használjuk

A bank alapfunkciói:
  * hitelezés
    * forint hitel
    * devizahitel
    * beruházási hitel
    * forgóeszköz hitel
    * lakáshitel
    * személyi hitel
    * lizing
      * csak akkor lesz az övé, ha teljes pénzmennyiséget befizette
  * betét

Speciális banki szolgáltatások
  * tanácsadás
  * vagyonkezelés
  * garanciák
    * jóteljesítési garancia - a bankot kérdezik meg a pénzmozgás alapján megbízható?
  * biztosítás


Banki kockázatok
  * likviditási kockázat - a bank nem tud ideiglenesen fizetni
  * ügyfélkockázat
  * piaci kockázat
  * árfolyamkockázat
  * szabályozási kockázat - új törvények
  * koncentrációs kockázat - túl sok hitel 1 embernek
  * működési kockázat - technikai hibák



Bankrendszerek:

  * Egyszintű bankrendszer
  * Kétszintű bankrendszer


==== Egyszintű bankrendszer ====

A központi bank és a kereskedelmi bank szerepét egy bank látja el.

==== Kétszintű bankrendszer ====

Külön központi bank létezik, amit jegybanknak nevezünk. 
Mellette számos kereskedelmi bank. 

Magyarországon ma ilyen bankrendszer van, de nem volt ez mindig így.

==== A központi bank szerepei ====

  * vezeti a pénzintézetek számláját
  * pénzkibocsájtás
  * tartalékráta meghatározása
  * kamatláb meghatározása
  * árfolyam stabilitás biztosítása
  * az infláció szintjének alacsonyan tartása
  * kapcsolat a kereskedelmi bankokkal
  * a kormány gazdaság politikájának támogatása, ha a fentiek rendben vannak

===== Pénzügyi tevékenységek egy kereskedelmi bankban =====
A kereskedelmi bankok a háztartásokkal és a vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban állnak.

Elvégezhető tevékenységek:
  * számlanyitás
  * számlavezetés
  * átutalás
  * hiteligény
  * betét

===== Tőzsde =====

A tőzsde hasonlít a zöldségpiac mechanizmusára.
A piac térben és időben koncentrálja a résztvevőket.

De a zöldségpiacot a szükség működteti. 
A tőzsdét a haszonszerzés. Amit megveszek
nem biztos, hogy szükségem van rá, mindössze
hasznot szeretnék belőle.

A tőzsde piac azért működhet, mert véleménykülönbség van, 
abban a tekintetben, hogy melyik értékpapír vagy más 
tőzsdei áru mennyit ér jelenleg és a jövőben. 

A tőzsde, tőke allokációt biztosít a vállalatok számára.
A vállalati szereplők így megfelelő finanszírozást találhatnak.
Az angolszász rendszerekben a vállalatok ilyen finanszírozása 
jelentős. Magyarországon nem jellemző, helyette a banki finanszírozás
elterjedt. 

A tőzsde önszabályzó, de előre meghatározott keretek között működik.
A tőzsde mindig egy nyilvános dolog, egy információs központ. 

A brókercégek figyelik a cégek piaci tevékenységét. 

Ahogy nő egy vállalat eredménye, úgy nő tőzsdén az indexe.

Hosszú távon, például egy tíz éves periódusban a tőzsdének
jelentős szerepe van a gazdaságban.

A tőzsde termékei:
  * értékpapír
  * gabona
  * arany
  * olaj
  * deviza
  * részvények

A tőzsdei vásárlások a következők lehetnek:
  * határidős vétel - megveszem és valamikor fizetek
  * azonnali vétel
  * opciós ügylet
    * jog vagy kötelezettség
    * nem biztos, hogy sor kerül rá

  * Mi a tőzsde szerepe?
    * Vevők és eladók közötti kapcsolatteremtés.
  * Mi a BUX?
    * Budapesti értéktőzsde.


A tőzsdei piacot osztályozhatjuk kétféleképpen:

^  piac  ^^
|  pénzpiac  |  tőkepiac  |
|  max. 1 év  |  1 éven túl  |
|  pl. államkötvény  |  vállalati kötvény  \\ részvény  |

A tőzsdepiac mellett létezik tőzsdén kívüli piac is. Idegen 
rövidítése OTC. Beszélhetünk ezen felül alternatív piacokról is. 

A tőzsdén a lakosságból néhány százezer ember veszt részt közvetlenül. 
Közvetve több résztvevőről beszélhetünk ha a magánnyugdíjpénztárak
tagjait is hozzávesszük.

Hogyan vehetek részt a tőzsdén?

Senki nem tud direktben kereskedni a tőzsdén.
Meg kell bízni egy bróker céget, vagy egy bankot.

Nyílt kikiáltásos rendszer csak Chicagoban van ma. 
90-es években Budapest is így volt. 
Ma távkereskedési rendszerben folyik a kereskedés.


===== Értékpapírok =====


Az értékpapír a tőzsde legfontosabb áruja. 

Jog szerint lehetnek:
  * hitelt megtestesítők - pl.: váltó, kötvény
  * részesedést, tagságot megtestesítő - részvény
  * áru tulajdonjogát megtestesítő - közraktárjegy

Lejárat szerint lehetnek:
  * rövid - max. 1 év. - váltó, kincstárjegy
  * közép - 1 és 5 év között - kötvény, letéti jegy
  * hosszú
  * lejárat nélkül

Kibocsájtók szerint lehetnek:
  * pénzintézeti - letéti jegy
  * vállalati - részvény, kötvény
  * állampapír - kötvény, kincstárjegy

Megjelenési forma alapján lehetnek:
  * dematerializált - elektronikus forma
  * fizikai papír alapú - okirati forma

A dematerializált formájú érték papírok esetén, 
több ilyen értékpapírhoz készül egyetlen fizikai
papír, amelyen részletezve van a dematerializált 
értékpapír. Ez az okmány a forgalmazónál van letétben.


A forgalmazás helye szerint:
  * nemeztközi
  * belföldi

A forgalomképesség alapján:
  * névre szóló - annak biztosít jogot, akinek a neve szerepel rajta
  * bemutatóra szóló - korlátlanul átruházható, aki bemutatja annak vannak jogai
  * rendeletre szóló - a név mellett egy rendeleti záradék is van

Hozam szerint:
  * nincs hozam - váltó, diszkont papír
  * fix kamat - kötvény
  * váltakozó hozam - részvény
===== Részvény =====


A részvény egy olyan értékpapír, amely egy vállalat vagyonát testesíti meg.

A részvények típusai:
  * törzsrészvény
  * elsőbbségi
    * osztalék elsőbbségi
    * szavazat elsőbbségi
  * dolgozói részvények
    * csak dolgozók és nyugdíjasaik tulajdonában lehetnek
  * kamatozó részvény
    * akkor is jár a kamat, ha nincs nyereség

A részvényest megillető jogok:
  * osztalék
  * likvidációs hányad
  * tagsági jogok - szavazat
  * kisebbségi jogok
    * összehívhatja a közgyűlést
    * beleszólhat a programba

===== Gyakorló kérdések =====
  - Mit jelent a pénzügyi intelligencia?
  - Ha dolgoznom kell 2-3 órát valamiért az befektetés?
  - Hogyan lehet megtartani a pénzt?
  - A bankba betett pénz milyen befektetés?
  - Mi a barter üzlet?
  - Mi a csereeszköz?
  - Mi a váltó?
  - Mi a THM?
  - Mi a tőkegarantált?
  - Mi a pénz?
  - Magyarországon mennyi aranytartalék van a forgalomban lévő forint mögött?
  -  Milyen tartalék van a forint mögött?
  - Mi a bank?
  - Mi a jóváírás?
  - Mik a bank alapfunkciói?
  - Mi a lizing?
  - Milyen fajta betétek vannak?
  - Milyen speciális banki szolgáltatások vannak?
  - Mi a jólteljesítési garancia?
  - Milyen kockázatai vannak egy banknak?
  - Milyen bankrendszereket tanultunk?
  - Mit jelent a kétszintű bankrendszer?
  - Magyarországon melyik bankrendszer van?
  - Mi a központi bank szerepei?
  - Milyen tevékenységeket végezhet el egy bankban?
  - Mi a tőzsde?
  - Mik a tőzsde termékei?
  - Mi a BUX?
  - Hogyan kereskedhetünk tőzsdén?
	
	
===== Linkek =====

==== Felhasznált források ====

  * http://penzugy.infodoboz.com/cikk/ertekpapirok
  * http://www.econom.hu/ertekpapirok/
  * http://www.reszvenykotveny.hu/fogalmak/
  * https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rt%C3%A9kpap%C3%ADr
  * https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_%C3%89rt%C3%A9kt%C5%91zsde

==== Pénzügyi program ====
  * http://homebank.free.fr/
  * https://github.com/gugoan/economizzer (2018)
    * egyszerű bevétel és kiadási feljegyzések tárolására alkalmas