[[oktatas:Számítástechnika|< Számítástechnika]] ====== Partíciók ====== * **Szerző:** Sallai András * Copyright (c) 2012, Sallai András * Szerkesztve: 2012, 2013, 2014, 2015, 2023 * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC BY-SA 4.0]] * Web: https://szit.hu ===== Bevezetés ===== A merevlemezt particionálással vehetjük használatba, azaz a használathoz létre kell hoznunk egy partíciót. A particionálással tulajdonképpen logikailag meghatározunk egy vagy több részt. A partíciókon tároljuk a fájlrendszert. A partíció fogalma: önálló logikai egység egy adattárolón. ===== Partíciós tábla típusok ===== A következő partíciós tábla típusok ismertek: * aix * amiga * bsd * dvh * gpt * mac * msdos * pc98 * sun * loop Ezek közül a legismertebb a msdos, amely elsődleges és kiterjesztett partíciókból áll. ===== Fájlrendszer ===== A fájlok elérésének, rendszerezésének, keresésének módja. A fájlrendszerek lehetnek tároló eszközre szántak (merevlemezre, CD-ROM-ra, DVD-ROM-ra, Pendrivera, stb.) és lehetnek hálózatra szántak. ===== FAT tábla ===== A DOS, illetve DOS alapú operációs rendszerek állományfoglalási táblázata. (File Allocation Table rövidítése) Így van ilyen fájlrendszerünk, hogy FAT16, FAT32, FAT64/extFAT. ===== Inode ===== Unix alapú operációs rendszerek fájltárolási táblázata. ===== Több partíció ===== ==== Előny ==== Egy asztali gépen külön partíción lehetnek a felhasználók adati. Linux rendszerek alatt lehetőség van a rendszer egyes könyvtárait is külön tenni. Ezek növelik a biztonságot. Egy szerver számítógépen mindenképpen több partícióra tesszük az indításhoz szükséges állományokat, a változó fájlokat, az ideiglenes fájlokat, a felhasználók adatait, stb. ===== Formázás ===== A partíciókat használat előtt formázni kell. Másként mondva sávozni. A sávozás azt jelenti, hogy tájékozódási pontokat jelölünk meg az adattárolón. ===== A PC(DOS) partíciós tábla ===== Az IDE buszos PC számítógépeken a következő módon épülhet fel egy partíciós tábla: Lehet egy elsődleges rész, ebben négy elsődleges partíció lehet. Lehet egy kiterjesztett rész, ebben pedig számtalan logikai partíció lehet. ===== NTFS ===== A Windows FAT után következő fájlrendszere, amely már tartalmaz hozzáférés kezelést is. ===== Linuxos fájlrendszerek ===== * EXT * Ext2 * Ext3 * Ext4 * XFS * RaiserFS * JFS * BtrFS * ZFS ===== Hálózati fájlredszerek ===== * NFS - Unix * Samba (SMB/CIFS) - Windows Az NFS fájlrendszert a Microsoft Windows, MacOS X és OpenVMS is támogatja. Az SMB/CIFS fájlrendszert a Linux nem csak támogatja, de mellette komplex szerverszolgáltatást nyújt. ===== Naplózó fájlrendszer ===== A fájlművelet naplózásra kerül, írás, létrehozás, törlés. A naplózás elkülönített helyen történik. Ha lenaplózta az adott műveletet a rendszer, csak az után hajtja végre a változtatást. Ha a rendszeren áramszünet van, az adatok elvesztésére kisebb az esély. ===== Particionáló programok ===== * fdisk (minden rendszeren megtalálható) * sfdisk * cfdisk * QtParted * GParted * GNU Parted ===== Boot menedzser ===== A rendszer indulásakor lehetővé tesz az indítandó operációs rendszer megválasztását. Linuxos bootmenedzserek esetén kernelválasztásra is lehetőséget adnak. Boot menedszerek: * lilo * grub ===== Linuxos particionálás ===== Mint azt fentebb már említettük a Linuxos szervereken külön helyre szoktunk tenni néhány könyvtárat a biztonság növelése érdekében. Ezek: * / (rendszer) * /var (változó adatok) * /usr (a programok állományai) * /tmp (ideiglenes fájlok helye) * /boot (az indításhoz szükséges állományok) ===== Linkek ===== * http://unixlinux.tmit.bme.hu/Filerendszerek * http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlrendszer * http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlrendszerek_list%C3%A1ja * http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows-vista/Comparing-NTFS-and-FAT-file-systems