Grafika alatt most elektronikus/digitális képekkel való munkát értünk. Mi az előnye a digitális képeknek?
A képeket fényképző és/vagy filmfelvevő gépekkel, szkennerekkel készítjük, vagy magunk állítjuk elő valamilyen képszerkesztő programmal. A képszerkesztő programok ennek megfelelően képesek a kész fényképek szerkesztésére, formázására, retusálásra, illetve előállíthatók velük saját magunk által készített képek.
Ma legtöbb képpel az interneten találkozunk. Az interneten három fajta képformátumot támogatnak a böngészők. A GIF, JPEG, PNG. Képeinket ezen formátumok valamelyikébe kell elkészítenünk.
A kép legkisebb szerkeszthető, manipulálható része. Más néven képpont. Úgyis mondhatnánk egy minta a képből. A képet minél több sűrűbb mintákból állítjuk össze, annál több képpontunk lesz. Egy képpont valamilyen színt jelenít meg számunkra. A megjelenítő eszköztől függően vagy additív, vagy szubsztraktív színkeveréssel.
Hány millió pontból állítja össze a képet a fényképezőgép.
1 megapixeles eszköz kb. 1200×900 képpontot rögzít.
1 millió képpontot előállíthatunk 1000×1000 arányból, de 100×10000 arányból is.
Hagyományos fénykép oldalainak aránya pl. 2×3 (például 10×15 cm)
A képpont sűrűségét meghatározó adat. Mérték egysége a képpont/hüvelyk (angolosan: pixels per inch, ppi). Ez azt jelenti, hogy egy 100 ppi felbontású kép 100*100 képpontból áll.
Egy digitális kép képpontokból áll elő. A kép kezelése lehet raszteres vagy másként pixeles és vektoros. A pixelgrafikus képszerkesztés esetén a képpel pixelenként dolgozunk. A vektorgrafikusnál több pixelt tudunk egyszerre kezelni.
Egy tárgyról visszaverődő vagy azon átbocsájtott szín
Egy szín tisztasága, vagy erőssége.
A szín relatív világossága vagy sötétsége. A fényesség mértéke általában 0%-tól (fekete) 100%-ig (fehér).
Színesség
A napfénynél adott színnel pompázó tárgyak mesterséges fényél sokkal sárgábbak lehetnek. Ez mi leginkább csak a fényképen vesszük észre, mert amit szemmel látunk, azt az agy korrigálja.
A különböző kibocsájtott színű fényeket színhőmérsékletnek nevezzük. Kelvin-fokban adjuk meg.
A nap és egy vakuk kb. 5500 Kelvin-fokos (délelőtt, és kora délután). Izzólámpák kb. 2600-3800 Kelvin-fok között bocsájtanak ki fényt.
100000000000000000 010000000000000000 001000000000000000 000100000000000000 000010000000000000 000001000000000000 000000100000000000 000000010000000000
Nem fakul, nem romlik, mindig állandó, könnyen másolható.
Digitális képeket fényképező géppel, szkennerekkel vagy rajzoló, képszerkesztő programokkal állíthatunk elő.
Hengeres színkoordináta rendszer. Az RGB újrarendezésével jött létre, amely szemléletesebb próbál lenni mint a derékszögű koordináta rendszer.
HSL a színárnyalat, telítettség és a fényerő összetevői. Gyakran említik HLS néven.
A HSI, HSV, HSB, HSL és HLS nevek használata sajnos nem következetes. Találkozhatunk olyan leírással, ahol keverik ezeket.
Az eszközfüggő RGB modell átalakítva. A valós szín színezettsége, telítettsége, világossága adja a kívánt színt.
Lásd HSL
Lásd HSL
Lásd HSL
Lásd HSL
Összeadó színkeverés.
Három alapszínnel dolgozunk. Ezek:
E három szín egymásra vetítésével állítjuk elő a kívánt szint. Mivel vetítésről beszélünk, ebből is következik, hogy elektronikus készülékkel előállított színről van szó. Ezeket használják a televíziók, monitorok, stb.
Kivonó színkeverés. Három alapszínű festék összekeverésével hozunk létre egy színt.
A három alapszín:
Nyomdatechnikai okok miatt az összes szín nem állítható elő, ezért egy fekete színt is teszünk a három alapszín mellé:
Papíralapú, nyomtatott dokumentumoknál, képeknél használjuk.
A CMYK színrendszerhez a narancs és a zöld színek hozzáadása.
A Pantone cég Hexachrome nevű színrendszere.
Eszköz független színtér – eltérően az RGB és a CMYK színterektől. A CIE dolgozta ki 1931-ben. A CIE azaz Commission Internationale de l'Eclarage
Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság
A leírható színek száma: 6 553 600
Egyértelműen és eszközfüggetlen módon definiált szín leírására alkalmas.
Röviden csak YUV formátum. Három komponensből áll:
Előnye, hogy a fényerő és a színek tárolása különválik, így hatékonyabb tömörítés lehetséges, mert a szemünk érzékenyebb a fényerő változására, szemben a színek változásával.
| Képformátumok | |
|---|---|
| Raszter grafikus (pixelgrafikus, bitképes) | Vektorgrafikus |
| JPG GIF PNG RLE TIF XPM | SVG CDR AI WMF EPS |
| Képformátmok | ||
|---|---|---|
| Tömörített | Tömörítettlen | |
| Veszteséges tömörítés | Veszteség mentes | |
| JPG | GIF PNG | BMP XPM SVG |
A JPEG a Joint Photographic Experts Group angol betűszó. A JPEG képformátum veszteséges tömörítési eljárást használ a képek tárolására. A veszteség azonban a szem számára nem érzékelhető. Ez változhat a sok szerkesztés hatására.
A JPEG 2000 formátum egy új veszteség mentes tömörítési eljárás.
A TIFF a Tagged Image File Format szavakból alkotott betűszó.
Lehet veszteséges és veszteségmentes.
A kamera érzékelőjének kimenete, minimális feldolgozottsági állapotban. Tehát zajszűrés nélküli képek. Úgy is tekinthetünk rá mint az analóg gépek esetén a negatív. Úgy is mondhatnánk ezt még elő kell hívni. Az előhívást képszerkesztőben végezzük. Ha a fényképezőgépünkön beállítjuk a JPEG formátumot, akkor a gépünk maga elvégzi az „előhívást”. Az „előhíváshoz” a következőkhöz hasonló műveletek lehetnek:
A fényképezőgép analóg átalakítóját mindenképpen digitalizálni kell, így egy minimális konvertálás RAW formátum esetén is van.
Kodak Photo CD fájl
Encapsulated PostScript
Az EPS a PS (PostScript) egy változata. Az EPS-ek képként elhelyezhetők egy PS dokumentumban.
A PS operációs rendszer független ábraformátum, illetve lapleírónyelv. A grafikai-tipográfiai elemek vektorgrafikus formában vannak tárolva. A fájl maga karakteres, azaz ASCII formátumú.
Az PS nyomdaipari szabvány.
Az EPS a PS-el szemben csak egyetlen oldal leírását tartalmazhatja. Ennek, célja, hogy egy PS dokumentumba illesztve egy EPS-t, az váljon annak teljes értékű részévé.
Az Adobe Illustrator saját formátuma. Valójában a PostScript egy leegyszerűsített változata.